|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 14 találat | lapozás: 1-14 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Macalik Arnold 2005. augusztus 19.Szeptemberben kezdődhet az építkezés Pusztinán, jelezte Macalik Arnold, az FKM Építészműhely építésze. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) elkülönítette a ház felépítésére megpályázott 25 millió forintot. Korábban az ügyintézést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) vállalta, melyet végül a budapesti Teleki László Alapítvány vett át. Az előzőleg tervezett épület nem illeszkedett megfelelőképpen a csángó környezetbe. Az új tervet a kolozsvári FKM Építészműhely készítette. Macalik Arnoldot Budapesten a csángó építészet egyik legavatottabb erdélyi kutatójaként tartják számon. Pusztinán nem örülnek a közösségi ház újraterveztetésének, főleg a hasznos felület csökkenésének. /Borsos Dalma, Gazda Árpád: Közösségi ház – második nekifutásra. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./2006. május 18.A Kolozsvár Társaság új székhelyén május 16-án megtartott közgyűlésen a szavazatok alapján eldőlt: az elnöki tisztséget továbbra is Kántor Lajos tölti be. Négy új választmányi taggal bővült az egyesület: Macalik Arnold, Nagy Réka, László Miklós és Balázs László személyében. Kántor Lajos hangsúlyozta: a szervezet Kolozsvár rangját kívánja visszaadni. /-f-: Változatlan a Kolozsvár Társaság vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2006. augusztus 10.A katolikus hittudományi főiskola beolvadása ellen indítottak akciót a hívek. Aláírásgyűjtésbe fogott a Bolyai Kezdeményező Bizottság, hogy a gyulafehérvári katolikus papnevelde ne tagozódjék be a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetembe. A nyílt levelet az Erdély.ma internetes hírportál tette közzé, augusztus 9-én estig közel kétszázan csatlakoztak a felhíváshoz. Az érsekség és a papnevelde tárgyalásokat folytat a kolozsvári egyetemmel arról, hogy a teológia – az egyházi felügyelet tiszteletben tartása mellett – az állami tanintézet részévé váljék. „Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elsősorban anyagi okok miatt beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe” – áll a közzétett dokumentumban. Az aláírók idézik Márton Áronnak, Erdély nagy püspökének a levelét, amelyet 1948-ban írt a Magyar Népi Szövetségnek, miután szóba került a felekezeti oktatásnak az állami rendszerbe történő beolvasztása. Levelében Márton Áron az önálló egyházi iskolarendszer mellett tette le a garast. A nyílt levél szerint az erdélyi római katolikus hívek soha nem fognak belenyugodni abba, hogy „a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné”. Az aláírók úgy látják, a lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével. „Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibevételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani” – áll a nyílt levélben, majd az aláírók arra kérik az egyház vezetését, bírálja fölül döntését. A Krónikának Potyó Ferenc, a főegyházmegye általános érseki helynöke elmondta: az egyházi vezetés mindenkor készséggel meghallgatja és megfontolja a hívek kérését, de a nyomásgyakorlás semmilyen eszközét nem tartják helyénvalónak. Potyó furcsának találta a protestáns egyházak részéről érkezett tiltakozásokat. „Engedtessék meg nekünk, hogy a saját intézményeink működtetésének módjáról mi magunk döntsünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, egyelőre csak tárgyalások folynak az egyetemmel. Elmondta, a tárgyalások megkezdését széles körű konszenzus előzte meg, a négy erdélyi egyházmegye püspöke jóváhagyását adta az elképzelésre, és a teológia tanári kara is beleegyezett. Ami a Márton Áronnal való példálózást illeti, Potyó Ferenc leszögezte: egészen más az egyház helyzete ma, mint 60 évvel ezelőtt. /Lukács János: Aláírásgyűjtés az önállóságért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./ Az Erdély.ma közölte: Nyílt levél a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola önállóságának megőrzéséért Mi, romániai magyar katolikusok megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a papjainkat képző Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet, elsősorban anyagi okok miatt, beolvadni készül a Babes-Bolyai Tudományegyetembe. Ez a lépés a romániai katolikus magyar felsőoktatás önállóságának feladását jelentené. A történelem többször is megmutatta, hogy a mindenkori román hatalom célja, a romániai magyarságnak tett hangzatos ígéretei ellenére, a magyar nyelvű intézményrendszer felszámolása. Az erdélyi magyarság mindkét világégés után megtapasztalhatta oktatási és művelődési intézményrendszerének a csaknem teljes ellehetetlenítését. Márton Áron, Erdély nagy püspöke, 1948. március 24-én így válaszolt a Magyar Népi Szövetség érveire, amelyek a felekezeti oktatás állami oktatásba történő beolvasztása mellett szóltak: „Erdélyben – talán inkább, mint a világ bármely pontján – a közoktatást úgy alsó, mint felsőfokon századokon át kizárólag a vallási közületek látták el; (…) Valahányszor népünknek újra kellett kezdenie az életet – és hányszor ismétlődött ez a történelem során! – az új alapvetéshez a templomban gyűjtött erőt, az újraépítést pedig mindig az iskolában kezdte meg és az iskola által hajtotta végre. Iskoláit ezért építette és tartotta fenn súlyos áldozatok árán, ezért építette újra minden dúlás után, ezért követelte ki a mindenkori törvényhozó hatalmaktól azok jogainak tiszteletben tartását, s ezért védte meg azokat a támadó törekvésekkel szemben körömszakadtáig.” Az erdélyi római katolikus hívők soha nem fognak belenyugodni abba, hogy a bástyaként megmaradt egyházi intézmény, a papnevelde, amely közösségünk anyagi áldozatvállalása árán a kommunizmus nyomásának is ellenállt, most önként feladja függetlenségét, mikor a megoldás más útjait kereshetné. 1753-ban, alapításakor, az erdélyi püspökség csak igen szerény vagyonnal rendelkezett, a reformáció előtti gazdag püspöki uradalomnak csak a töredéke maradt meg. Sztoyka Zsigmond Antal püspök mégis létrehozta azt az intézményt, amely az erdélyi katolikus életre a legnagyobb befolyással volt. Ennek az intézménynek az önállóságát és egyházi fennhatóságát adják most fel az állami támogatás kedvéért? A lépés súlyossága csak a Bolyai Egyetem elvesztéséhez hasonlítható, és szöges ellentétben áll Márton Áron örökségével, a múlt, jelen és jövő iránti felelősségvállalás eszméjével. Különösen súlyosnak tartjuk, hogy az intézményt a magyar közösség akaratának semmibe vételéről elhíresült Babes-Bolyai Tudományegyetembe akarják beolvasztani. Tisztelettel kérjük Egyházunk vezetését, hogy bírálja fölül döntését, ne adja fel az utolsó bástyát, ne keltsen elégedetlenséget és csalódottságot híveiben. Csíkszereda-Kolozsvár, 2006. augusztus 7. Ajtay Kincses Maria dr., Marosvásárhely; Bács Béla János, Csíkszereda; Csép Katalin dr., Marosvásárhely; Dudutz Gyöngyi, Marosvásárhely; Ferencz Csaba, Sepsiszentgyörgy; Ferenczes István, Csíkszereda; Fodor Imre, Marosvásárhely; Fülöp Gézáné Mária, Marosvásárhely; Gál Gyula dr., Makó György Attila, Csíkszereda; Jeremiás Béla dr., Marosvásárhely; Kincses Imola, Marosvásárhely; Kovács Csaba, Csíkszereda; Kovács Lehel István dr., Kolozsvár; Macalik Arnold, Kolozsvár; Macalik Ernő, Kolozsvár; Márton Lajos, Marosvásárhely; Márton Lajos, Marosvásárhely; Oláh-Gál Róbert dr., Csíkszereda; Pál-Antal Sándor dr., Marosvásárhely; Soós Szabó Klára dr., Csíkszereda; Süket Levente, Csíkszereda; Tiboldi Enikő, Csíkszereda; Toró T. Tibor, Temesvár; Váradi István dr., Farkaslaka. /Erdély.ma, aug. 9./2007. február 2.A társadalomkutatás Kolozsvár esetében is megkísérelte feltérképezni és modellezni az elmúlt periódusra jellemző hatásokat és következményeit. Ezekről a kérdésekről beszélgetett 2006 legvégén egy Szociológia Nyílt Est keretében szervezett kerekasztal alkalmával Benedek József humángeográfus, Macalik Arnold építész, Pásztor Gyöngyi városszociológus, Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, akik idevágó kutatásaik eredményeit összegezték. A vitát Péter László szociológus moderálta. A vizsgálódások egyik iránya Kolozsvár népességszerkezetére, valamint térszerkezetére vonatkozik. A magyarok aránya a tágabban értelmezett Belvárosban, illetve a Belvároshoz közel eső háznegyedekben (Bulgária telep, Fellegvár) magasabb, mint a 19 százalékos városi átlag, illetve kisebb a kommunizmus éveiben felépített tömbház-negyedekben, azonban inkább szétszórt a városi térben és már nem beszélhetünk domináns magyar városrészekről. Kolozsvár esetében is láthatók a negatív folyamatok, amelyek szegregációra utalnak. Exkluzív elit negyedekké válik az Attila út környéke, a Dónát út, valamint a Györgyfalvi negyed házakkal beépített része, illetve az olyan újonnan megjelent villanegyedek mint Európa, Borháncs vagy Mező utca. Ezzel párhuzamosan a szegénység is egyre jobban láthatóvá válik a régi ház-negyedekben (Irisz negyed, Nyárfasor), mind pedig a túlnépesedett a lakótelepek eldugottabb részein. Példaként említhető a monostori a Gorbó- és a Mehedinti utcák környéke vagy a Marasti negyedbeli „Gödör”, ahol többségben elsőgenerációs városlakók élnek. Érdekes a Belváros funkcióváltása, a lakófunkció visszaszorulása elsősorban a szolgáltató funkció javára. 1992 és 2002 között a város közel tízezer lakost vesztett el, ez a tendencia erősödni látszik. /Pásztor Gyöngyi, Péter László: Kolozsvár – honnan, merre, mitől? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. augusztus 2.Két hete kapta meg a városrendészeti engedélyt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), így várhatóan szeptemberben meghirdetik a közbeszerzési eljárást Kolozsváron az új ingatlan megépítésére, tájékoztatott Tonk Márton, az oktatási intézmény kolozsvári karának dékánja. A telek, melyre az ingatlant építenék, a város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában, a Tordai út aljában, a Szabók bástyájától mintegy 100 méterre fekszik. A Macalik Arnold műépítész tervei alapján készülő ingatlanban kapna otthont a kolozsvári Sapientia három kara, egy tévé- és filmstúdió és egy hatalmas aula is. /Lázár Lehel: Engedélyezték az EMTE új épületét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./2007. október 31.A Házsongárdi temetőben a kutatók által összeírt, amúgy is kisszámú emlékünk egyre fogy. Már Herepei János sírkőösszeírásában (A Házsongárdi temető régi sírkövei. Budapest, 1988.) az 1750-ig felleltározott mintegy 150 kőből csupán 35 a tumba vagy töredéke volt meg. 1920-tól szinte megállíthatatlan a folyamat: eltűnnek a régmúlt idők utolsó tanúi is. A 2000-ben létrejött Házsongárd Alapítványnak egyik célkitűzése éppen a kallódó, védtelen köveknek a felkutatása, számbavétele és restaurálása volt. Az áttelepítendő emlékkövek számára alkalmas helyszínt találtak az Ybl Miklós által tervezett iktári Bethlen kripta kertjében. Amikor dr. Gaal György várostörténész, dr. Sipos Gábor főlevéltáros, Macalik Arnold műemlékvédelmi szakmérnök és Gergely Istvánné, mint az alapítvány igazgatója kijelölték és felmérték azt a mintegy 40 síremléket, amelyeknek megmentése nem tűr halasztást. Mindössze tizennyolc koporsókövet találtak. 2002 és 2006 között a Szathmári Pap család, Fojt Jakab, Betsek Miklós, Incze Mihály és két névtelen polgár tumbáit sikerült kiemelni és részben helyreállítani. 2007-ben újabb koporsóköveket restauráltak. Egyre többen segítik munkájukat, így a temetőben levő koporsókövek száma, az újonnan feltártakkal együtt 24-re emelkedett. Szakemberek és munkások ügyszeretete nélkül nem jutottak volna előbbre. A műemlékvédelmi szakmunkát évek óta ellenszolgáltatás nélkül végzi Macalik Arnold műépítész. /Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet: Szólalj meg metszett köved által! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./2008. május 26.Házszenteléssel, kultúrműsorral, kopjafaavatással, és nem utolsó sorban szentmisével ünnepelte a marosillyei Bethlen szülőházban a Szövetség napját, a dévai Szent Ferenc Alapítvány. Ma, a kárpát-medencei magyarságnak az egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy nem vesszük komolyan a szövetségeinket: sem Istennel, sem embertársainkkal, kötött „szerződéseinket”. Elidegenedtünk egymástól, Istentől, népünktől. De jó lenne tudatosítani magunkban, egymásba, hogy csak együtt, közösen építhetjük nem csupán otthonainkat, hanem egyszerű puszta létünket is – fogalmazott Marosillyén Böjte Csaba, ferences atya, aki ma már húsz kárpát-medencei településen működtet gyermekotthont, iskolát, sok száz gyermeknek biztosítva testi-lelki táplálékot. Néhány éve az alapítvány felkarolta a nagy történelmi múlttal bíró de elárvult erdélyi műemléképületek némelyikét is. Mindenekelőtt a marosillyei Veresbástyát, Bethlen Gábor fejedelem szülőházát. A Veresbástya felújítása több éve tart. A Kovács András művészettörténész vezetésével és a magyar kulturális tárca támogatásával történő építéstörténeti kutatást 2002-re elvégezték, számos korábban ismeretlen részletet tárva fel az épületben. A helyreállítási munka 2003-ban kezdődött, Macalik Arnold építész tervei alapján. Az utolsó simítások idén tavasszal készültek el, egy sümegi vállalat jóvoltából. A kertnek külön díszéről is gondoskodtak: szépen faragott kopjafát emelve a ház tövében a nagy fejedelem emlékére. A kopjafa leleplezésére is most történt. Időközben befejeződött a bástya belső felújítása is és a Szülőföld Alap támogatásával igényes kivitelezésű háztörténeti kiállítást nyithattak meg a Szövetség Napján Marosillyén. Az ünnepségen az alapítvány Dél-Erdélyben, Bánságban működő otthonainak gyermekei léptek színre. /Gáspár-Barra Réka: Szövetség Dél-Erdélyben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./2010. szeptember 5.Folytatódnak a restaurálási munkálatok GyulafehérváronA Gyulafehérvári Érsekség megkülönböztetett módon foglalkozik a székesegyház és az érseki palota állapotával, méltó módon történő karbantartásával, helyreállításával. Egy ilyen jellegű középkori épületegyüttes megköveteli az állandó helyreállítási munkálatokat. Az utóbbi évszázad restaurálási munkálatainak a kiesése következtében a ’90-es évek elejére több helyen is sürgős feladattá vált a felújítás. 1999-ben a Gyulafehérvári Érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között létrejött egyezmény nyomán átfogó helyreállítási programterv született. Az anyagi források szűkössége miatt azonban elsősorban részfeladatok elvégzésére és sürgősségi beavatkozásokra került sor 2005-ig. A Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Szülőföld Alap, Románia Művelődési és Vallásügyi Minisztériuma, valamint partnerszervezetek és a hívek támogatásának köszönhetően a jubileumi évben befejeződött a déli torony homlokzatának kőrestaurálása, a Lázói-kápolna felújítása, valamint a Kolonics István által 1877-ben épített orgona restaurálása. A szakemberek által is elismerést nyert munkálatok arra serkentenek, hogy a helyreállítási munkálatokat tovább folytassuk, újabb feladatokat vállaljunk. A székesegyház helyreállításának jelen szakaszában a szentély és a kórus teljes felújítására kerül sor. A helyreállítás megtervezésére a Macalik Arnold építész által vezetett kolozsvári FKM Kft. kapott megbízást. A tervezés első szakaszában számos szakembert felkértünk, hogy a szükséges kutatásokat hajtsák végre és tegyék meg javaslataikat a szakterületükön. Művészettörténészek, szakrestaurátorok, statikusok, építészek tanulmányozták a helyreállításra váró épületrészt, az Egyházművészeti Bizottság (EMÜB) bevonásával a helyreállítási koncepció véglegessé vált. A munkálatok jogát közbeszerzés alapján a csíkszeredai Harbau Kft. és a gyulafehérvári Grup Corint Kft. konzorciuma nyerte el. A restaurálási munkálatok augusztus 12-én kezdődtek el és tíz hónapot vesznek igénybe. Bár az érseki palota főhomlokzatát 2000 és 2002 között helyreállították, a belső udvar, valamint a további külső homlokzatok elhanyagolt állapotban vannak: a málló vakolatok, megöregedett, károsodott nyílászárók, a kőajtó- és ablakkeretek esztétikailag rossz benyomást keltenek és hőszigetelési igényeket nem teljesítenek. A munkálat megtervezésére a nagyszebeni Guttmann Szabolcs építész (Arh Service Guttmann & Co) kapott megbízást. A munkálatot a közbeszerzési kiírás nyomán a csíkszeredai Harbau Kft. nyerte meg. Ez a szentély restaurálási munkálataihoz hasonlóan idén augusztus 12-én kezdődött és a tervek szerint 11 hónapot tart. A két nagy helyreállítási munkálat értéke meghaladja az 1 000 000 eurót. Ezt az összeget az érsekség önerőből képtelen lett volna fedezni. Sikerült azonban a romániai illetékes hatóságokkal olyan megállapodásra jutni, hogy a Román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet mindkét helyreállítási munkálat tetemes részét finanszírozza. Ezenfelül azonban még nagyon sok adomány szükséges. Történelmi székesegyházunk bőkezű mecénások és a hívek adományainak köszönhetően épült évszázadok során, fenntartása és az utókor számára való megőrzése érdekében azonban mindannyiunknak össze kell fognunk. Bármilyen felajánlást, támogatást és ötletet szívesen fogadunk. Szász János. Vasárnap (Kolozsvár) 2012. január 20.Átadták a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház tavaly restaurált részeitÁtadták a héten a gyulafehérvári római katolikus székesegyház restaurált részeit. A munkálatok során renoválták az érseki palota homlokzatát, valamint a 18. században átalakított szentélyt külsőleg és belsőleg is felújították. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye az idei évre újabb restaurálási munkálatokat tervez, a remények szerint a déli torony és a fejedelmi kapu újulna meg – közölte a Krónikával Szász János gazdasági igazgató. A hívek immár új megvilágításban csodálhatják meg a székesegyház belülről is restaurált szentélyét A gyulafehérvári római katolikus székesegyház restaurálása Erdély egyik legnagyobb, magyar műemlék-felújítási programjának számít, a tavalyi munkálatok költségeit a román kulturális és örökségvédelmi minisztérium állta a nemzeti restaurálási program keretében, a felújítás több szakember összehangolt munkáját igényelte. A felújítási munkálatok koncepciója és kivitelezése az egyházművészeti bizottság bevonásával történt, Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök koordinálásával. Összehangolt munka Az érseki palota homlokzatának restaurálása az Arh Service Guttmann & Co SNC tervezőiroda által készített kivitelezési terv alapján történt, Guttmann Szabolcs építész koordinálásával. A munkálatokat fővállalkozóként a csíkszeredai székhelyű Harbau Kft. végezte, a beruházás összértéke 1 383 687 lej volt. A szentély teljes felújítása a FKM Kft. tervezőiroda Macalik Arnold építész vezetésével készített terve alapján történt. A munkálatokat a csíkszeredai székhelyű Harbau Kft. végezte, a felújítás értéke a dóm belső világításával együtt 4 333 800 lej. A szentély felújítása során a figurális díszű román kori főpárkány, valamint a támpillérek fölött beépített román kori domborműveknek a restaurálására és azok másolatának elkészítésére is sor került. Továbbá a román kori kórusrész károsodott bordájának tartószerkezeti megerősítése, a román kori boltozat megerősítése, a mérműves ablakok restaurálása is elkészült. A felújított szentélyt Szent Mihálynak, a főegyházmegye és a gyulafehérvári székesegyház védőszentjének napján ünnepi szentmise keretében áldotta meg Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Ezzel immár a székesegyház restaurálásának második szakasza fejeződött be, miután korábban a déli torony és a Lázói-kápolna kőrestaurálási munkálatait végezték el a szakemberek, a 600 ezer eurós beruházást, a magyar és a román kormány támogatása és a hívek adománya révén valósult meg. Van még tennivaló Egy akkora épületnél, mint a gyulafehérvári székesegyház, mindig van tennivaló, azonban a tavalyi restaurálási szakasszal sikerült elvégezni a sürgős munkákat – értékelte lapunknak Szász János gazdasági igazgató. Mint elmondta, a továbbiakban a déli torony belső felújítását, a déli homlokzat és a déli fejedelmi kapu restaurálását tervezik. A toronyban kiállítóteret alakítanának ki, ahol állandó kiállításként a templom építészettörténeti anyagát, az ásatások során talált leleteket tekinthetnék meg a látogatók, ugyanakkor időszakos kiállításokat is rendeznek itt. De az építményt teljes egészében megnyitnák a turisták számára, egyfajta kilátóként is működne. A déli oldalon található fejedelmi kapunak egyes elemei az első székesegyház idejéből, a 12–13. századból származnak, a 16–17. században még használatos volt, mint a neve is mutatja, ezen érkeztek a székesegyházba az erdélyi fejedelmek. A kivitelezési tervek készítése és az engedélyeztetés folyamatban van, ezt követi a pályázási szakasz. Ezeket a munkálatokat is a kulturális minisztérium segítségével valósítanák meg, de a magyarországi kormány részéről is érkezett ígéret a támogatásra. Ugyanakkor a hívek segítségét is várják, ők az érsekség számlájára vagy a katolikus plébániákra juttathatják el adományaikat. Szász János szerint az említett munkálatokat még az idén meg szeretnék valósítani, így a következő évekre még a Szent Anna-kápolna restaurálása és a székesegyház külső részeinek korszerűsítése maradna tennivalóként. Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2013. február 22.Ezrek ünnepelték Kolozsvár főterén Mátyás király születési évfordulójátMintegy ötezren gyűltek össze péntek este Kolozsvár főterén az Amaryllis társaság hívására, hogy lampionokat eresszenek az égbe Mátyás király születésének 570. évfordulója alkalmából. A szervezők várakozását messze túlmúlta a 21. alkalommal megszervezett Mátyás-napok nyitórendezvényének népszerűsége. A közösségi oldalakon meghirdetett felhívásra összegyűlt tömeg zsúfolásig megtöltötte Kolozsvár főterét. A kiosztott 570 lámpás majdnem egyszerre emelkedett a magasba, és percekig beragyogta az eget a város fölött. A lámpáseregetés után a Bánffy-palotában a bukaresti Trei Parale régizenei együttes koncertjével kezdődött a Mátyás-napok kulturális rendezvényeinek sora. Macalik Arnold, a társaság elnöke az MTI-nek korábban elmondta: a vasárnapig tartó rendezvények központi témája idén a mese lesz, és arra törekednek, hogy Kolozsvár román ajkú közösségét is bevonják az ünneplésbe. „Hiszem azt, hogy valamennyi kolozsvári büszke lehet a város talán legnagyobb szülöttére" – mondta el Macalik Arnold. Szombat délelőtt a gyerekeket várják Mátyás szülőházába zenés, rajzos foglalkozásra. A gyerekek egy Mátyás királyról szóló meséhez készítenek rajzokat, festményeket. A helyben születő könyvet a „szerzők" mindegyike megkapja majd. Este pszichológus, néprajzkutató és helytörténész vitaindítói után terveznek kötetlen beszélgetést a mesékről. A rendezvénysorozat vasárnap a kolozsmonostori Kálvária templomban fejeződik be, ahol a déli harangszó emlékezetére mondott misét zenei előadás követi. MTI Erdély.ma, 2014. április 17.„Menteni a menthetőt, védeni a védhetőt”Lényegre törőnek, céltudatosnak és rendkívül kitartónak nevezte Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét Macalik Arnold kedden délután, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díjak ünnepélyes átadásán a ferences kolostor refektóriumában; mint mondta, a párbeszéd és a cselekvés embere, aki folyamatosan dolgozik, s nem hátrál mindaddig, amíg megoldást nem talál a felmerülő problémákra. Meghallgatja a körülötte lévők véleményét, panaszát anélkül, hogy személyválogató lenne, ha pedig tanácsot kér, akkor is mindig fülel és figyel. – Ez a tiszteleti díj egyrészt felelősséget ró Horváth Annára, ugyanis rengeteg még a feladat, amelyekkel az elkövetkező időszakban szembesülnie kell, de egyúttal a szakmára is felelősség hárul, a hatóságokkal való párbeszéd építésének tekintetében – hangsúlyozta a méltató. Szabadság (Kolozsvár) 2014. április 17.Kiosztották a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díjakat KolozsváronA Teleki László Alapítvány és Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere vehette át kedd este a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díjat a kolozsvári magyar főkonzulátus és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) közös rendezvényén. Ebből az alkalomból került sor László Miklós Műemlék sírok a Házsongárdi temetőben című fotókiállításának megnyitójára is az eseménynek helyt adó kolozsvári ferences rendi kolostor reflektóriumában. A kolostor zsúfolásig megtelt termében előbb Emődi Tamás művészettörténész laudációja hangozott el, amelyben a Teleki László Alapítvány érdemeit sorolta fel, többek közt megemlítve, hogy az alapítványnak köszönhetően évente több tucat emlékművet, műemlék épületet vagy egyéb műértéket restauráltak részben vagy teljes mértékben. A KLMT szakmai díját Diószegi László, az alapítvány igazgatója vette át. Köszönőbeszédében kifejtette: „a műemlékvédelem sokkal többről szól, mint kicsikarni a politikusokból a pénzeket". A műemlékvédő társaság tiszteletdíját idén Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere vehette át. Macalik Arnold építész laudációjában Horváth Anna párbeszédre való hajlandóságát, valamint a műemlékekre kikerülő ötnyelvű táblák kihelyezésért folytatott erőfeszítéseit emelte ki. „Lényegre törő, céltudatos és roppant kitartó elöljáró" – jellemezte az alpolgármestert. Hozzáfűzte: Kolozsvár arculatváltás előtt áll, rövidesen a főtéri Szent Mihály-templom restaurálása következik. Horváth Anna úgy nyilatkozott: elsősorban nem a díjat köszöni, hanem a szakmai és civil szervezetek együttműködését. „A díj kötelez az út folyatására" – hangoztatta. A díjak átadását követően Szép András zongoraművész előadása színesítette a rendezvényt, majd Gaál György, a KLMT elnöke és Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója mutatták be László Miklós fotótárlatát. Gaál György elmondta: a kiállításon szereplő fényképek részben dokumentálják a műemlékgyalázók tetteit, de bemutatják a pozitív eredményeket, a sikeresen restaurált műemlék sírokat is. Gergelyné Tőkés Erzsébet elmondta: László Miklós fényképeivel „a puszta megörökítés helyett eljutott a művészi ábrázolásig". A fotóművész elmondta: azokat a műemléksírokról készült felvételeket válogatta össze, amelyek kevésbé ismertek, a temetőben az emberek elmennek mellettük. Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár) 2016. augusztus 4.Nem tudni, miért váltották le a regionális műemlékvédelmi bizottság két magyar tagjátUpdate: Guttmann Szabolcs sem érti, hogy miért váltották le őt és Csók Zsolt kollégáját a Regionális Műemlékvédelmi Bizottságból. "A kulturális minisztérium gesztusával azt érte el, hogy akkreditált műemlékvédelmi és urbanisztikai szakember nélkül mAradt a bizottság" - nyilatkozta a Transindexnek Guttmann. Elmondta, nem szeretne arra gondolni, hogy azért váltak meg tőlük, mert magyarok, annál is inkább, mert a Cioloș-kormány a szakmaiságot, a szakemberek bevonását helyezi előtérbe. Viszont éppen ezért várja kíváncsian, hogy milyen szakmai indokot hoz fel leváltásukra a miniszter. Másrészt ez a miniszteri döntés nem vonatkozik az országos bizottsági tagságára, ezért nem érthető számára, hogy miként zajlik majd tovább a munkája. Menesztette Guttmann Szabolcs műépítészt és Csók Zsolt régészt a Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy megyére kiterjedő Regionális Műemlékvédelmi Bizottságból Corina Șuteu kulturális miniszter egy július 25-én keltezett miniszteri rendeletben. Helyükre Marius Porumbot és Sorin Nemetit nevezte ki a szaktárca vezetője. Menesztésüket nem indokolta meg a miniszter, Csók Zsolt megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hivatalosan kéréssel fordul a tárcavezetőhöz és magyarázatot kér a menesztése okára. Guttmann Szabolcsot nem sikerült elérnünk. A műemlékvédelmi bizottság tagjait a miniszter május 24-én nevezte ki. A regionális bizottságba a három megye főépítésze mellett további nyolc tagot nevesített. Csók és Guttmann leváltása után további két magyar tagja mArad a bizottságnak Macalik Arnold és Kirizsán Imola műépítészek személyében. (hírszerk.) Transindex.ro 2017. február 25.XXV. Kolozsvári Mátyás NapokHuszonötödik alkalommal szervezi meg az Amaryllis Társaság a Kolozsvári Mátyás Napokat. Szeretettel várnak minden érdeklődőt a következő program szerint: ma, február 25-én délután 6 órától, Mátyás király szülőházában az Amaryllis reneszánsz táncegyüttes előadása. Művészeti vezető: Szabó Anikó, muzsikál: Báthory Líceum Reneszánsz Együttese, zenei vezető: Tóth Ágnes. Reneszánsz táncház gyermekeknek. Oktató: Szabó Anikó, muzsikál: Macalik Arnold, Macalik Abigél, Pusztai Enikő, Fehér Árpád. Február 26., vasárnap 10 óra, Farkas utcai református templom: Harang szól. Ünnepi istentisztelet. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-14
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
